2013.07.15. 14:52, smeller21
Érdemes megfigyelni milyen gyomok vannak a kertben, mert ebből következtethetünk a kert talajának állapotára.
Én például tavaly augusztusban a bab helyére palántáztam az epret. A bab gyökerét a földben hagytam, mert a bab, borsó gyökere összegyűjti a nitrogént a talajban. Ezt bizonyítja, hogy idén februárban vastagon takarta a tyúkhúr az epertöveket! /Eddig soha nem láttam tyúkhúrt ezen a területen./ A tyúkhúr ugyanis humuszban, nitrogénben gazdag talajra utal.
A talaj állapotát jelző növények:
Csalán: Nitrogéndús, vasas talaj. Ha nagyon sok apró csípős csalán: a talaj túl van trágyázva.
Harangvirág, hérics, szarkaláb: termékeny talaj.
Vadrepce, pipacs, apró szulák, árvacsalán: meszes, termékeny talaj.
Disznóparéj: nehéz, de jó vízgazdálkodású talaj.
Mezei zsúrló, libapimpó, vizimenta: pangó vizet jelez.
Tyúkhúr: nagy tápanyagtartalmú, humuszban gazdag, nitrogéndús talaj.
A talaj javítására használható növények:
Mustár: Gyökerével lazítja a talajt, gyorsan nő, árnyékolja a talajt. Elriasztja a csigákat, visszatartja a nedvességet.Tenyérnyinél ne hagyjuk magasabbra nőni. Vágjuk le és hagyjuk a talajon komposztálódni. Erre terítjük a mulcs következő rétegeit /nem felmagzott gyomokat, a termeltr növények lehullott leveleit, fűnyesedéket/. Jó sűrűn vessük! Mivel keresztesvirágú káposztafélék előveteményeként ne használjuk.
Mézontófű: Gyökerével lazítja a talajt, jó méhlegelő. Jó harmatfogó, illata vonzza a beporzáshoz nélkülözhetetlen rovarokat.
Spenót: Gyökere lazítja a talajt, levele árnyékot ad, levágva a levelét a talajon hagyjuk, itt komposztálódik, a földigilisztáknak tápanyagként szolgál. Szintén első rétege lesz a sorok között a mulcstakarónak.
Lóbab: Gyökere nagyon mélyre hatol, nitrogéngyűjtő, tehát nitrogénnel trágyázza a talajt. Ha időben levágjuk szára, levele elég puha, hogy hamar elkorhadjon a talajon.
Körömvirág: Kiváló talajjavító, ha túl nagyra nő levághatjuk, a növények tövébe teríthetjük, a megmaradó tő pedig újrahajt. Gyógynövény.
Csillagfürt: oxigént juttat a talajba
Izsóp: Magához vonzza a méheket és a káposztalepkéket.
Majoranna: A hangyák nem szeretik.
Gilisztaűző varádics: Sok káliumot hoz a kertbe.
Bársonyvirág /büdöske/: Gyökerének illata elriasztja a férgeket, virága vonzza a levéltetvek legnagyobb ellenségeit a katicabogarakat, zengőlegyeket és fátyolkákat.
Növényi főzetek: 1 kg növényt 10 liter vízben 1 napig áztatunk, majd alacsony hőfokon főzzük 30 percig.
Páfránylevél , fenyőtoboz főzet: Csigák ellen
Mezei zsúrló főzet: bogyósok levélhullása, levélfoltosság esetén. Őszibarack levélfodrosság ellen; kenőszappannal keverve levéltetvek és takácsatkák ellen jó.
Fokhagyma kivonat: Kevés kenőszappannal keverve elriasztja a levéltetveket, megelőlzi a gombabetegségeket.
Trágyalevek: 1 kg friss növényt 10 l vízben 10-20 napig áztatunk, minden nap megkeverjük és ha már nem habzik leszűrjük és erősen higítva használjuk.
Nitrogénpótlás: csalán-, káposzta, és sarkantyúka ázalék.
Foszforpótlás: Az ázalékba tegyünk néhány darab sárgarépát is.
Káliumpótlás: Gazhamuval dúsított ázalék, vagy csalán-fekete nadálytő ázalék, gilisztaűző varádics
Kálciumpótlás: Tojáshéjat vízben áztassunk egy hétig, ezután locsoljuk meg a kálciumhiányos növényt.
Csalánlé: Az 1-2 napos ázalék: a palánta gyökerét megszivatva vele véd a palántadőlés ellen. Az érett trágyalé felesbe higítva nálam használt a fekete babtetű ellen. Használt a paprika levéltetű fertőzésénél is.
Régebbi bejegyzések: Újabb bejegyzések