Még néhány szó a csalánról
2013.07.11. 05:53, smeller21
Harmadik éve próbálkozom Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert című könyvében leírtak szerint kertészkedni.
Nagyon tetszik, hogy nem kell kapálni, meg ásni. Nem kell vegyszereket, műtrágyákat használni. Bár tavaly egyetlen egyszer használtam az Actarát /ha jól emlékszem a nevére/, mert a brokkolikat és a káposztaféléket ellepte a liszteske. Ez idén is megtörtént, de a csalánlé permetezése is elég volt.
A fóliában néhány tő paprikát megszálltak az erdei vöröshangyák. Ezt a pár tő paprikát rettenetesen ellepték a levéltetvek. Itt is felesre higított csalánlével permeteztem és eltüntek a tetvek.
Először nagyon megdöbbentem amikor az első évben mindent meglocsoltam a csalánázalékkal. Éreztem, hogy igen büdös, de mire végeztem olyan szag terjengett az egész kertben, mintha disznóólban lettem volna. Szerencsére talán egy-két órát lehetett érezni a szagot, aztán megszünt. Azért óvatosan használom. Először csak egyetlen növényt permetezek meg a higított csalánlével, várok egy napot és ha nem lesz semmi baja, akkor merem minden növényre rápermetezni. Ha műtrágya helyett használom: 2/3-osra higítom egy-két növény tövébe öntök belőle, és ha nem történik semmi meglocsolom a többi növényt is. Eddig még nem történt baj, semmit nem pusztítottam el túl tömény ázalékkal.
Papinak az ázalékok használatával kapcsolatban nagyobb tapasztalata van, itt olvashatod.
Hogyan készül a csalánázalék? 1 kg friss csalánt beáztatunk 10 liter vízbe. Az 1-2 napos ázalék nagyon jó arra, hogy a palántákat megszivatva vele elkerülhetjük a palántadőlést.
10-14 napig hagyjuk ázni a csalánt, minden nap megkeverjük és amikor már nem habzik leszűrjük és higítva fel lehet használni. Ajánlatos letakarni. Az edény alján maradt növénymaradványokat a komposztra dobjuk.
A jobb oldali vödörben van a csalánázalék.
Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések